Kazinczy Ferenc és a Balaton

– tapolcai tűnődés –

 

    Tapolcán Kacinczy Ferenc neve már a gyermekek számára sem ismeretlen. Az Y-házaknál teret, közelükben pedig iskolát is neveztek el hajdanvolt költőnkről. Városunkban – Batsányi szülőhelyén igencsak békésen megférnek a hajdanvolt ellenfelek, ő s első forradalmár költő földink, mintha dudás és fuvolás testvériesen megosztoztak volna intézmények címerein és utcatáblákon… Batsányi Tapolcája beszédesen szép, emberi választ adott a Kacinczy-híveknek e gesztusával.
Reindl Erzsi néni a tankönyvi anyagot kiegészítendő aprónyomtatványon adta az iskolások (s az érdeklődő felnőttek) kezébe a Kazinczy Ferenc kötődéseit a Balatoni felvidék neves embereihez, helységeihez bemutató dolgozatát. (1991) Ebből idézek: Amikor arról értesült, hogy Balatonfüreden Széchényi Ferenc javaslatára irodalmi társaság alapítása van folyamatban, oda utazott. Részese akart lenni a szervező munkának. Dunántúli utazása során felkereste a Balatonfüreden élő, földmérő mérnök Pálóczi Horváth Ádámot, a magyar népköltészet első tudatos gyűjtőjét is.” Hadd adjam át a szót Szapudi András 1999-ben írott sorainak: A költő, népdalgyűjtő Pálóczi Horváth Ádám a híres debreceni kollégium diákja volt, majd ügyvédi és földmérői diplomát szerzett. Kemény munkával alapozta meg jólétét. 1787-ben bérbe vette a szántódi birtokot. Lakást is berendezett itt magának, hogy a gazdálkodást a helyszínen végezhesse. Így írt erről Kazinczynak 1789-ben: A Balatonnak egyik partján Füreden, a magam háza van, egy gyönyörű kis nézéssel; a másikon Szántódon, ez a Remete lakásom. (Kazinczy balatoni kalandja) Ebbe a remetelakba, ami azért kastély volt, s áll ma is, ide igyekezett Kazinczy. Este Tihanyból kellett átkelnie. De ezt már tényleg maga a költő mesélje el:

Oldal: 1 2 3 4 5

Megjegyzés hozzáadása

Megjegyzések hozzáfűzéséhez be kell jelentkeznie.