„Nincs szebb, mint Krisztusival találkozni”

Tűnődés Egry József védőszentjéről

– Szent Kristóf a Balatonnál
(1927) –

Révay József a Szentek életében (korabeli, nagy példányszámban megjelent kiadásban) többek közt a következőket mondja el Szent Kristófról:
– Én sem virrasztani, sem böjtölni, sem imádkozni nem akarok, – mondja Kristóf.
– Ámde Istened kívánja, hogy sokat imádkozzál, – oktatja a remete.
– Nem akarok én imádkozni, – ellenkezik Kristóf. – Mondj nekem valami mást, hogy azzal szolgáljak neki.
– Van amott egy nagy víz, – mondja erre a remete, – sem híd, sem palló nincsen rajta. Hahogy Istennek nevében áthordod azon az embereket, bizony megnyered e szolgálatoddal Urad kegyelmét.”
(
“Hatalmas husángot tartott a kezében és éjjel-nappal derekasan végezte munkáját.”
(
“… megtalálta a gyermeket és a karjára vette és fogta a husángját és belépett a vízbe. A víz pedig oly igen megdagadott, hogy Kristóf már attól félt, ott fullad benne. És amikor úgy a víz közepe táján járt, szólott:
– Ejnye fiacskám, be nehéz vagy! Úgy érzem, mintha az egész világot hordanám vállamon.”
(
    Egry József, aki keresztségére nézve katolikus volt, a hallomásokon kívül ilyen legendáriumokból értesülhetett gyerekkorában arról a hősről, akit a Balaton partján örökített meg. A Balatonnál e szent tisztelete általánosan elterjedt volt, számos freskó és templomi ábrázoláson szerepelt Kristóf. Sági Károly szerint”…Szent Kristóf ábrázolások nem voltak ritkák templomaink külső falán a XIV. század végétől. Révfülöp határában, a török harcokban elpusztult Ecsér falu templomának nyugati, külső falán is volt egy nagyméretű Szent kristóf kép. Ezt Cholnoky Jenő 1922-ben még lefényképezhette, azóta nyom nélkül lemarta az idő. Aszófőn, a kövesdi templomrom nyugati, külső falán is volt Szent Kristóf freskó, ennek azonban, 1907-ben Békefi Remig már csak a töredékeit fényképezhette le. A tapolcai r. k. plébániatemplom déli, külső falán az újabb restaurálások hoztak elő olyan nyomokat, amelyek alapján óriási Szent Kristóf freskó rekonstruálható. ”
Efry nem volt úgynevezett vasárnapi keresztény, vagyis Bernáth Aurél és a kortársak nem egy templombajáró, vallását gyakorló személyiségnek ismerték meg, hanem hívőnek, akinek oly sajátosan panteisztikus hite volt, amiben a napimádó pogány és a jézusi elemek nem hogy kioltották volna, hanem fölerősítették egymást. Egry, akár Rilke (aki nem engedett lelkészi vigaszt a halálos ágyához sem), Európa egyik leghitelesebb megvallója volt metaélményének. Monográfusa, Láncz Sándor szerint: “sok évszázados paraszti tapasztalás révén… az ősi pogány és keresztény vallásos világszemlélet forrt egybe.” E Szent Kristóf képén megdöbbenve veszem észre, hogy “kétféle” fényforrás van jelen: a Balaton vizén tükröződik a Nap, oly erővel, mintha pogány köszöntőt mondott volna érte a Piktor, s a másik a szentet kísérő fényoszlop mint szakrális aura, ami keresztény értelemben maga a lux mundi, a világnak világossága.   Szent Kristóf képéről többen írtak, valamennyien elragadtatással szóltak a teljesítményről:
  “A Balaton terében minden figura valamilyen ünnepi megjelenésben magasztosul” – olvashatjuk a művész följegyzései között. A halászok munkáját naponta láthatta, de bibliai témáinak alapját is megtalálta a tó életében. A legenda szerint a kis Jézust vízen átvivő Szent Kristófét is. Két változatban festette meg a szálfa termetű erős embert, akinek nyakába ugyanúgy ültette a gyermek Megváltót, mint őt magát vitte édesapja egyik zalai falubóla másikba. A Szent Kristóf a Balatonnál és a Szent Kristóf a faluban egyaránt 1927-ben keletkezett, és mindkettő a szivárványos színgazdagság kitűnő példája.” (Heitler László)
  “Beszélgetés, tánc közben mindegyre a fehérre meszelt kis szoba falán függő képekre fordult tekintetem. Főképpen a badacsonyi part épp hogy jelzett hajlatai közt, a tomaji-öböl, a kisőrsi félsziget félkaréja előtt, az ég és a tótükör kettős végtelenét megtörő fényoszlopban botjára támaszkodva, vállán kisdedet emelve, viharos nyugalommal haladó Szent Kristófra. Kezdetben alig értettem; címét sem tudtam. Hogy kit is ábrázol az a végső summájára egyszerűsített s mégis oly eleven, már-már árnyszerű áttetszőségében is oly valóságos alak, csak akkor mertem megkérdezni, amikor egy másik képén a domboldal házai közt, a hegyi falu utcácskájának végén haladva tűnt szemembe. “Szent Kristóf! “- mondta Egry s némi krákogás után: “De lehet az emberiség terhét és reményét cipelő szegény parasztember is!” (Keresztury Dezső)
  “A természettel tartott rendkívül szoros kapcsolatán kívül saját lelkének páratlan lírai szárnyalásra kész volta tette lehetővé, hogy szokványos vallási képzetek nélkül [Szokványos vallási képzettel alkotta meg a szántódi rév védőszentjét Botfai Hüvös László! – megj. tőlem NIP.] fesse meg például azt a Szent Kristófot, akinek legendája a folyók, a tavak, tengerek környékén régi idők óta benne él a néplélekben. Tehát nem vitt idegen irodalmias vonást a természet ősi erőit feltáró művészetébe. Szent Kristóf a Balatonnál című festményén a föld, a víz, az ég és az ember egyetlen hatalmas lírai egységet alkot, a motívumnak egyetlen részlete sem fontosabb, nincs jobban kiemelve a másiknál. A kompozíció egy kicsit aszimetrikus (ez később is egyik sajátossága lesz Egry képalakításának), a tájképben megjelenő figura a függőleges középtengelytől egy kissé balra tolódik el. Az aszimetria ellenére teljes az egyensúly és a szerkezeti biztonság. A kompozíción tulajdonképpen nincsen cselekmény, csak Kristóf lendül előre, vállán a gyermek Jézussal. A festményen látható nagy egységen, szerkezeti biztonságon és tömörségen kívül jól érzékelhetjük, hogy Egry mily kivételes képességű lírikus, mennyire nem aprózza fel lírai hevületét, lírájának minden részlete milyen mélyről jövő és tiszta. Hevül a Balatonért, a tó körüli földekért, a víz fölött kibontakozó égboltért és páratengerért, hevül a földdel és a vízzel küzdő emberért, az emberek közötti jóságért, segítőkészségért, a “krisztusi”-val rokon dolgokért.” (Szíj Béla)
  Több olyan vers is született, amelyben költőink e Szent Kristófos festményre játszanak rá képalkotásaikban:

Oldal: 1 2 3 4 5 6

Megjegyzés hozzáadása

Megjegyzések hozzáfűzéséhez be kell jelentkeznie.