Egy nem létező költői tájszótár margójára

„Gyermekkorom Atlantisza, elsüllyedt mesebeli tájam! Fölötted hullámzik a tenger, Csapkod az idő szárnya törten, szemem húnyom, fejem lehajtom, zöld hullám zúdul át fölöttem.”   /Kormos István: Atlantisz/   Kormos István 1923 októberében született a Győr megyei Mosonszentmiklóson. Édesanyja – a költő versei és életrajzi közlései szerint – belehal a szülésbe: (1) „Mióta anyámat megöltem, / s a bölcsőm oázva fölborult, …

Égszínkék ceruzarajz Gárdonyi Gézáról balatoni háttérrel

A köztudatban Gárdonyi Géza hírnevét az Egri csillagok című örökbecsű regénye őrzi. Az olvasók óhatatlanul Eger városával azonosítják a szerzőt, ha már múlhatatlan emléket állított a hős védőknek, akik a töröktől saját hazájukat és Európát oltalmazták. Azonban mi, dunántúliak is magunkénak vallhatjuk Gárdonyi Gézát. S nem csupán szülőhelye, a Fejér megyei Agárdpuszta okán. Édesapja, lakatoscsalád sarja, nyugtalanul keresi helyét és …

Az utolsó vándorköltő Tapolcán

Berda József utolsó, saját maga által is szerkesztett verseskönyve, az Égni! Elégni! című kötet 1964-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. E kiadvány 308. oldalán található az a bélyegnyi költemény, amely egyike a Tapolca melletti Szent György-hegyről küldött halhatatlan irodalmi postáknak. Hogy a tapolcai s a versszerető Olvasók fogalmat alkothassanak e négysoros szerzőjéről és a művet övező keletkezési körülményekről, ahhoz okvetlen …

Hozott Isten, Szent György-hegy…

Apámlehetne ember. Káptalantótiban a piacon találkoztunk. Édesapám sírja egy-két kőhajításnyira volt csak. Feltűnt, hogy különösen szépen beszél magyarul. Mintha egy Márai-regényből lépett volna elő. Bemutatkozott: Bérczy József vagyok. Nem emlékszem, hogy doktorságát is említette volna. Megtudtam, hogy Skandináviából jött. Persze innen, az anyaországból indult 1956-ban, Győrtől gyalog a határon át – igen fiatalon. (Tiszaföldváron született 1940-ben.Tizenhatesztendősen pesti gimnazista, amikor ott …

Az írástudó nők állhatatossága

 avagy Keszthelyiek hódolata Szendrey Júlia poetrina előtt  A Georgikon Kiskönyvtár sorozatának 25. köteteként látott napvilágot 2012-ben a Szendrey Júlia emlékkönyv. A szép keszthelyi kiadvány nem csupán Petőfi Sándor özvegyének állít XXI. századi emléket, de a rá emlékezők tanúsága szerint önerejéből, tehetséges és vonzó alakjának finom rajzából is egy halhatatlan kedves lénye áll előttünk, akit emberi s írói értékeiért sem szabad …

Versek a Szent György-hegyről

Népdalok – Sej, haj, Sobri pajtás… – Sej, haj, Sobri pajtás, Hogyan tetszik a vándullás? – Sej, haj nem jól tetszik, Barna babám halva fekszik. – Hej, huj, Sobri pajtás, De régen nem láttuk egymást, – Hej, huj, ha nem láttuk, Csak hogy jó hírét hallottuk! – Hej, huj, Sobri pajtás, Endöréden mi a szokás, – Hej, huj, az a …

Tűnődés és vázlat a Csongor és Tünde verselése fölött

– tisztelet a 200 éves költőnek 1. Próza és vers “A próza is, vers is egy keverék művészetből származik: az énekből, zene és beszéd keverékéből.” /Weöres Sándor/ Bevallom: nem tudom köztük meghúzni a cezúrát. Nem tudom, hol a súlypont, melyről bizton megállapíthatnám, – mondjuk – a verspróza mikor billen át prózaversbe, s fordítva. Mészöly Miklós 1981-ben adott egy műfajasincs kötetet …

Tűnődés egy fénnyel írott ponyvaregényre várva

Amire ezek a sorok napvilágot látnak, tán a mozinkba is megérkezik az általam várva várt film Sobri Jóskáról. Addig is behunyom a szemem, s a gyerekkorom óta pergő film megvágatlan képkockáit látom Csoóri Sándor verssoraival föliratozva: Ha ölellek, ölelem őt is, / a kést, az erdőt s ami nincs már: / betyár-lovak csontos fejét / egy éjszakai csordakútnál; / a …

„Nincs szebb, mint Krisztusival találkozni”

Tűnődés Egry József védőszentjéről – Szent Kristóf a Balatonnál (1927) – Révay József a Szentek életében (korabeli, nagy példányszámban megjelent kiadásban) többek közt a következőket mondja el Szent Kristófról: – Én sem virrasztani, sem böjtölni, sem imádkozni nem akarok, – mondja Kristóf. – Ámde Istened kívánja, hogy sokat imádkozzál, – oktatja a remete. – Nem akarok én imádkozni, – ellenkezik …

Tamás István tomaji estéi

Pilinszky János érezte úgy versek, oratóriumok, mennyei publicisztikák után, hogy legszívesebben csak naplót írna. Ilyen soliloquiumban gondolkodnak manapság is többen. Tamás István a bányákkal megsebzett, “stigmás” Badacsony-hegy alatt régóta naplót vezet. Legújabb köteteként Anno Domini 1985-1995 címmel jelent meg Veszprémben följegyzéseinek gyűjteménye. Akik figyelemmel kisérték a mai magyar irodalom naplóíróinak közelmúltban közreadott részleteit, e szemelvények fölött el kellett hogy tűnődjenek …