„Megőriznek derék, hű szívek…”
(Keresztury: Ajándékvers a füredieknek)
……..“Mert fényből, szeretetből és hűségből szőtt ember volt Keresztury Dezső.” Juhász Ferenc ezzel a mondatfelütéssel kezdi bevezetőjét, amit Matyikó Sebestyén József Keresztury Dezső és Balatonfüred című könyvéhez írt. Az olvasónak meglepődni sincs ideje, mivel a szép költői kép pontos kulcsszavai máris annak a klasszikus gondolkodónk, költőnk, tudósunk, polihisztorunk világába katapultálnak, aki éppen 100 éve született vidékünkön. A siófoki szellemi örökös, Matyikó Sebestyén József (költő, esszéista, néprajzos, muzeológus, könyvtáros) gyűjtötte össze mindazokat a Keresztury –verseket, róla szóló írásokat, fényképeket, dedikáció-fakszimiléket, amelyekből kirajzolódik elénk a költő és a város kapcsolata, ám nem kicsi az az életmű hosszmetszet, amely látni engedi a füredi Kiserdő felől Keresztury Dezső változatlan szorgalmú munkálkodását, s közben lassan ráncosodó arcát, háttérben a Balatonnal.
………Keresztury Dezső a Balatonról megjelentetett könyvében írta önironikusan, hogy zalai születése, és Jánka-hegyi, gulácsi gyerekkora jogán itteni „tükének” tartja magát, s egyedül néki nincsen saját kis vityillója sem a tónál. Így volt igaz. Ám Révfülöpön Hajdú Margit Zsuzsannáéknál vagy Balatonfüreden a szívgyógyász Debrőczi Tibornál a Szívkórházban mindig volt egy szoba, otthonérzettel váró rokoni vagy baráti társaság. Fontos volt Keresztury számára, hogy egy valóságos tihanyi Parnasszus közelében lehetett, amelynek lakói többek között Illyés Gyula, Borsos Miklós, Németh László voltak, de a Fürednek és környékének is megvolt a költőt tisztelő értelmiségi köre, amelyhez Lipták Gábor, Bodosi György, Zákonyi Ferenc, Farkas Edit, Sigmond Olivér, Rosta Sándor, Pozsgay Imre és még sokan mások tatoztak. Hogy kik? Kiderül a könyvből.
……..Füreden a baráti kör és a tó „kettős láthatára” olyan szellemi panorámát biztosított a fővárosból gyógyulni, töltekezni, no meg alkotni lelátogató írónak, amitől mindnyájan gazdagodhattunk. Matyikó Sebestyén József csak Keresztury Füreden írott verseiből is összeállíthatta volna a kötetet. (Hasonló verseskönyv készült Nagy Gáspár Tiszatáj-béli költeményeiből Szegeden, ám Takáts gyula Bece-hegyi lírája is rokonmód önálló kiadásba kívánkozik. Nem csupán egy település és egy város helytörténetéhez tartoznak hozzá, de országos figyelemre méltóak e vállalkozások.) Az első pillanatban túlontúl személyesnek, lokális színezetűnek tűnő hangulat-rögzítés Illyés és Szabó Lőrinc társaságában, íme, jelentős, bátran mondhatjuk: maradandó költeménnyé lett.
Babiloni fogságomból
kiemelt néhány derült napra Gyula;
nála találtam Lőrincet:
hárman tanyáztunk Tihany fokán,
hol zajtalan fordult
velünk a nap s az éj,
halk dörmögéssé csitultak vitáink:
hogyan is kell elkészíteni asszonytalan ételeinket;
százezer, millió dologból,
amire vágyakozhattunk,
elég volt a szép idő;
az önnön pompájába csendesült őszben
egy-egy késlekedő
szilva, körte, szőlőfürt tapadt
szívósan a fán, venyigén…
Megpihentem a kettős láthatár fölött;
lent hullám csobbant a kőparton,
de egyébként jó csönd volt:
a mézsürü fényben tevékenykedve,
szótalan is örömmel éltünk.
(Szótlan is örömmel)
Arany János őszikéi után a maga kései verseit télikéknek hívta Füreden. A kikericsnél később nem láttam még virágozni a Balaton-felvidéken réteket, de a mediterrán légköri viszonyok alakulása folytán egy-egy füredi vagy tapolcai kertben ki-kinyithat két hóesés között is százszorszép, ibolya. Keresztury ilyen szerény dalokkal, rögtönzésekkel szórta tele a barátok és közelállók könyvpéldányait és pince- vagy vendégkönyveit. S ne feledjük, a füredi kórházban még a kilencven esztendején is túl olyan jelentős, nagy versek is születtek tolla alatt, mint a Féléberen (Füredi elégia). /E sorok írója (saját írásaival a hóna alatt és azzal a ténnyel, hogy nem is túl távoli rokona a költőnek) nem akarta zavarni még udvariasan sem Keresztury Dezsőt a Szívkórházban. Ám jó érzés róla és utána írni, s közelállójának lenni a Balaton-felvidéken./ ……..Köszönet Matyikó Sebestyén Józsefnek, hogy összegyűjtötte Fábián Pál tanár úr, Bodosi György, Kellei György, Körmendy József, Németh János, Szelényi Károly és még sokak vallomását Kereszturyról e kötetben. Az itt szereplő szerzők közül Tüskés Tibor, Praznovszky Mihály több fontos tanulmányt szentelt az elmúlt esztendőkben Keresztury Dezső munkásságának. Bizony, van mire hivatkozni, építeni azoknak, akik a centenáriumra írással készülnek, nem is szólva a Keresztury életmű mind ez ideig föl nem tárt részeiről, amelyek a napra kész bibliográfiájából kikereshetők, s további kutatókat várnak. Hadd rekesszem be recenziómat Matyikó Sebestyén József könyvéről az annak előszavából vett Juhász Ferenc-idézettel, ami leginkább tűnődésre késztetett: „Olyannak képzelek egy okos, kiegyensúlyozott, derűre fogékony, emberi, termékeny, hasznos, józan, figyelmes, jövő-tekintetű, múlt-áhítatú, tevékeny Magyarországot, mint ő.”
Tapolca, 2004. 05. 01.
(Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai. 7. kötet. Balatonfüred, 2002.)
Megjelent: Pannon Tükör 2004/3
